Vicces vicc 
 

Kabaré  helyett „állj fel komédia” 

Ha nem is lehet éles határvonalat húzni „idősebbek”  és „fiatalabbak” között, a tévéműsorokban és szűk környezetemben mégiscsak azt kell látnom, hogy valami megváltozott, s nemcsak a humorban, mint műfajban, de abban is, hogy mit tartunk „vicces viccnek”. Elég egy átlagos családi ebédre gondolni:nagyapám, de még szüleim is kérdően néznek rám egy Szőke András, vagy Dolák-Saly Róbert- poént hallva, engem pedig a hideg ráz ki Bajor Imrétől és Kern Andrástól. Ez lenne a sokat emlegetett generációk közti különbség? Azt hiszem, ez azért mégsem ilyen egyszerű, hiszen előfordulnak kivételek, és az idősebbek körében is nagy népszerűségnek örvendenek az új műfajok, nevezetesen a stand up comedy és a Beugró- jellegű rögtönzős játékok. Míg régen az előre megírt és betanult bohózatok és kabarék uralták a képernyőt, mára sokkal nagyobb szerep jutott a valós, vagy vélt spontaneitásnak. A stand up comedy esetében a valószerűség, a rögtönzések inkább csak benyomásként hatnak a közönségre, valójában előre betanult szöveget hallhatunk, de mégis olyan, mintha egy átlagos srác most esett volna be az utcáról és elmesélné nekünk hogy aznap mi történt vele, hiszen a fellépő saját magát alakítja. Ha a spontaneitást választanánk mércéül, a rögtönzött feladatokból álló kreatív gyakorlatok viszik a pálmát, s jelentem, ennek a nagyon eredeti műfajnak pécsi, sőt pécsi egyetemistákból álló képviselői is akadnak, az Improvokál társulat. 

Társulat:közönség- sok:0 

Belépek a Szenesbe, ahol annyian ülnek, hogy alig találok helyet magamnak. A közönség legnagyobb része már tudja, mire számíthat, én nem is gondoltam magamról, hogy két órán keresztül tudok megállás nélkül röhögni.

  „Az Improvokál nevű társulatot nem tudatosan szerveztük, az is spontán alakult, mivel haverokból, baráti társaságból jött létre ez az egész.”- meséli a csapat egyik tagja, Palkovits Nóra- „Először csak a magunk szórakoztatására játszottunk improvizációs játékokat, de aztán arra gondoltunk, kipróbáljuk, mit szólna hozzánk a közönség.”

Nos, a közönség  „mitszólt” hozzá, s a Szenes Klub szervezőjének is annyira tetszett, amit látott, hogy szinte beköltözésre invitálta a csapatot…

Az előadás amúgy a tévéből ismert Beugró nevű műsorhoz hasonlít. Különféle játékokat játszanak a tagok (Palkovits Nóra, Antal Marcella, Balassa Krisztina, Bayer Adél, Lukács Lilla, Áldozó Krisztián és Tóbiás István), s a többféle szituációban csak a játék típusa adott, minden más a véletlenen múlik. Az is alakító tényező, hogy kik ülnek a nézők között, mert előfordul, hogy ők döntenek a szereplők sorsáról, vagy arról, hogy ki milyen karaktert játsszon az adott helyzetben. Így lesz valamelyik közönség által kiválasztott szereplőből hollófekete hajú hardcore-os főbérlő, vagy a hárfázásnak élő albérletet kereső apáca.

Egyik helyzetben egy önként jelentkezőt kellett bármilyen módon megnevettetnie a csapat tagjainak. A jelentkező, mint kiderült, törzsnézője a műsornak és az elején úgy tűnt, komoly arccal fogja tűrni az (im)provokációt, de aztán 4:1 arányban szenvedett vereséget. A közönség pedig…sok:0. 
 
 

A második legjobb dolog 

A csapat a február 28-án a közönség után a Kárpát- medence legjobb improvizatőreivel is megmérettetett. Az Impro- Mesterek Csúcstalálkozója elődöntőjében Pozsonyban a Pulcinella – díjat nyerték el, 28-án, a Budapesten megrendezett döntőben pedig többek között szerb, vajdaságbeli, debreceni és szlovák csapatokat utasítva maguk mögé másodikak lettek, azaz  Brighella –díjasok!

„Mivel látjuk, hogy lenne igény erre a műfajra, szeretnénk egyre több fellépést vállalni, mondjuk kétheti gyakorisággal, ami megoldható lenne, ha nem lenne mindenki nappali tagozatos diák.”- meséli Nóra- „Úgyhogy egyenlőre havi egy fellépést vállalunk a Szenes Klubban és egyet a Nemart Galériában. A későbbiekben tréningeket is szeretnénk tartani, melyeken bárki részt vehet, aki szeretné kipróbálni velünk közösen ezt a műfajt, de azt hozzá kell tenni, hogy elég nehéz egy ilyen produkcióban helytállni, mivel teljesen magadat kell adni, és nagyon gyors reakcióképességet igényelnek a gyakorlatok…